(Valószerű, ésszerű ideológus)
A reggeli hírek, megint bolonddá tettek,
Fontosnak tűnő főcímekkel: jól ismeret fegyvernek hívott előjogok,
S, más bonyolultan hangzó szavak, egymás után.
Ilyen okos vagy? Akkor válogasd meg a szavaidat, hogy a hülyék is
megértsék,
Az elméleteimmel alátámasztott, fegyvernek nevezett előjogok, meg se hallom
amit mondanak.
Mikor ma reggel elköszöntem, az idő tájban történhetett,
Apu nagyon hülyén nézett ki, miközben épp anyut lovagolta meg.
Az a fiú aki tetteti, hogy alszik, a telefonján keresi, az úti célját,
Kétségtelen, hogy nem tartozom sehová sem!
Ki ez az idióta akinek a képét a tükörben látom?
A szívem gyanakvással fertőzte meg,
A világ miatt magányos logikám, egyedül.
Igen, mindig megpróbálom a legjobbat kihozni magamból.
Fogd be!
Ne járasd a pofád.
Nőjj inkább fel és légy a világ számára hasznos.
Még mikor alszom, is folytatják, gúnyosan mosolyognak és ki nevetnek,
Mindenki ellenség körülöttem, sértéseik sortüzével csinálnak belőlem hülyét,
Ilyen okos vagy? Akkor válogasd meg a szavaidat, hogy a hülyék is
megértsék,
Nincs senki aki utat mutathatna? S, ha igen mond meg, mi vár, mi vár rám?
Nem jó érzés olyan embernek lenni, aki, csak az öröm megtalálásának él?
Önelégülten mosolygok a gondolaton.
Én olyan vagyok mint a lég, itt vagyok, de mintha még se lennék.
Milyen szomorú... hogy én nem is létezek.
A szívem gyanakvással fertőzte meg,
A világ miatt magányos logikám, egyedül.
A csodálkozó logikám és az emlékeim miatt
A múltból hazugságot gyártottam, tudod mert...
Mindig mindenki szívében a hős voltam,
Még ha tudom ez hazugság is.
Ez csak egy álom, így nem lehet probléma, nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése