Hatsune Miku - Musunde Hiraite Rasetsu To Mukuro

"Ma este irány újra önfeledten szórakozni,
a pokol alacsony rangú macska démonjaival.
Mi végül -e bálon elfajzik majd,
A körülöttünk lévő embertelenség és kegyetlenség közt található,
mely oly' tiszta és szűzies, hogy az már bűn."

A három lábú sánta macska így kacagott fel,
"Jöjjön, jöjjön fiatal hölgy, jászunk egyet"
A vörös fonál, mely nyakörvéhez van kötve
Nem helyettesíti a hiányzó lábát.

Ya, ya, ya, yai, yai, yai, ya

A felsorakozó sztupák, így énekelnek:
"A fiatal hölgy itt van már, kezdődhet a tánc"
A virágok alattomosan nyílnak talpunk alatt.
Fintorogva és egyre csak morogva.

Folyami pontyok a hátukon,
A bendőjük mélyén koponya rakás.

Yai, yai, gyerünk játszunk egy játékot!
Yai, Yai, és nevessünk, nevessünk.
Rai, rai, csukd be a tenyered, s nyisd ki
Rai, rai, Rakshasa és a tetemek.

Egy, kettő, három és nyissuk ki újra,
Öt és hat és hét és magasba emeld a kezeid,
A fenyőfáról nyakörv lóg, és lengve himbálózik
Hé, mindenki, mindenki, csukjuk be szorosan!

"Egy értelmetlen mutatvány kedvéért, először tapsolunk,
Majd a tűzbe dobjuk, had égjen el."

Egy hitvány kígyó döglött meg, éppen egy sírkő előtt,
És a halott rokonai, vitába kezdenek.
"Esküt tetettem vele, mikor még életben volt!"
De mindegy mit követelsz, a halottak nem beszélnek.

Ya, ya, ya, yai, yai, yai, ya

Jó vásár, csak vegyék, vigyék, a szép virágokat,
Vegyék csak meg mind a drága gyermekeket.
Az eladatlan darabok a ronda maradék,
S, hiába sír a sarokban, senkit sem érdekel.

Yai, yai, csínytalankodjunk egy kicsit!
Yai, yai csak táncoljunk és táncoljunk.
Rai, rai, csukd be a tenyered, s nyisd ki
Rai, rai, Rakshasa és a tetemek.

Három, kettő egy fogd vissza e lélegzeted,
Hét és nyolc és tíz, és újra nyissuk ki.
Égető tűz melyet még a kovács sem visel el,
Az élettelen macska az ajtó csapdájába esett.

Végül is minden csak mások problémája,
Végül is minden csak mások problémája,
Végül is minden csak mások problémája,
Végül is minden csak mások problémája
Mások szerencsétlensége, csak tetteted, hogy nem érdekel.

Yai, yai, nem akarnál egy gyereket?
Yai, yai, elveszve a világban.
Rai, rai a világ hiúságától elbűvölve,
Rai, rai, Rakshasa és a tetemek.

Egy, kettő, három és nyissuk ki újra,
Öt és hat és hét és magasba emeld a kezeid,
Mielőtt a kakas kukorékol, a macska újra eltűnik,
Egy, kettő, három, viszlát holnapig!

" Végül, mint Rakshasa őrjöngő torkával,
egy küzdő piton forró vérét itta.
Egyszer csak minden megmozdul majd és kicserélődik.
Míg ezt a mondatot mondom is, rengeteg dolog változik.

Végül, mit is mondott a történet nekünk?
Na jó, hagyjuk abba a haszontalan pletykálást.
Most kérlek, legyetek olyan szívesek megtapsolni."

Egy, kettő, három, viszlát holnapig!

Kagamine Rin - Tear

Születésünk pillanata óta, valaminek hiányában voltunk.
És mielőtt felismerhettem volna, valahogy melletted voltam.

Ez még nem az a hely ahol,
Szilárd alapja lenne a dolgoknak,
De ha melletted vagyok, eltűnik a hiány.
Ez az, ahogyan most érzek.

Ez nem csak egy taktika,
És nem összeesküvés,
Csak remélem, hogy az időnk, hangunk és az érzéseink,
Együtt lehetnek.

Mikor majd sírnod kell, de nem megy igazán
Én majd sírok helyetted is,
És mikor nekem nevetnem kell, de nem tudok,
Nevess kérlek helyettem is.

Valamiért a létünk értelme,
Csupán az, hogy egyre a jövőt kergessük.
És mielőtt felismerhettem volna, már itt is voltam.

Ez még nem az a pont ahol,
Szilárd okaim lennének,
De veled az oldalamon, nem veszítem el magam,
Ez az, ahogyan most érzek.

A szomorúságot, melyet nem tudsz kifejezni,
Én majd könnyekké változtatom,
És a boldogságot, melyet nem tudok kifejezni,
Kérlek változtasd mosollyá.

Mikor majd sírnod kell, de nem megy igazán
Én majd sírok helyetted is,
És mikor nekem nevetnem kell, de nem tudok,
Nevess kérlek helyettem is.

Nem éppen tegnap,
De holnap sem igazán,
Csak ma, és most szeretném,
Hogy ha mi ketten együtt boldogok lennénk.

A szomorúságot, melyet nem tudsz kifejezni,
Én majd könnyekké változtatom,
És a boldogságot, melyet nem tudok kifejezni,
Kérlek változtasd mosollyá.

Mikor sírnod kell, de nem megy igazán
Én majd sírok helyetted is,
És mikor nekem nevetnem kell, de nem tudok,
Nevess kérlek helyettem is.