2013. január 6., vasárnap
Kagamine Rin - Tear
Születésünk pillanata óta, valaminek hiányában voltunk.
És mielőtt felismerhettem volna, valahogy melletted voltam.
Ez még nem az a hely ahol,
Szilárd alapja lenne a dolgoknak,
De ha melletted vagyok, eltűnik a hiány.
Ez az, ahogyan most érzek.
Ez nem csak egy taktika,
És nem összeesküvés,
Csak remélem, hogy az időnk, hangunk és az érzéseink,
Együtt lehetnek.
Mikor majd sírnod kell, de nem megy igazán
Én majd sírok helyetted is,
És mikor nekem nevetnem kell, de nem tudok,
Nevess kérlek helyettem is.
Valamiért a létünk értelme,
Csupán az, hogy egyre a jövőt kergessük.
És mielőtt felismerhettem volna, már itt is voltam.
Ez még nem az a pont ahol,
Szilárd okaim lennének,
De veled az oldalamon, nem veszítem el magam,
Ez az, ahogyan most érzek.
A szomorúságot, melyet nem tudsz kifejezni,
Én majd könnyekké változtatom,
És a boldogságot, melyet nem tudok kifejezni,
Kérlek változtasd mosollyá.
Mikor majd sírnod kell, de nem megy igazán
Én majd sírok helyetted is,
És mikor nekem nevetnem kell, de nem tudok,
Nevess kérlek helyettem is.
Nem éppen tegnap,
De holnap sem igazán,
Csak ma, és most szeretném,
Hogy ha mi ketten együtt boldogok lennénk.
A szomorúságot, melyet nem tudsz kifejezni,
Én majd könnyekké változtatom,
És a boldogságot, melyet nem tudok kifejezni,
Kérlek változtasd mosollyá.
Mikor sírnod kell, de nem megy igazán
Én majd sírok helyetted is,
És mikor nekem nevetnem kell, de nem tudok,
Nevess kérlek helyettem is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése