Eleinte egy félénk lány voltam,
De szerelmes lettem és elzártam az érzelmeimet.
Új személyiségeket hoztam létre magamból,
És az érzéseim váltakozni kezdtek...
AAAAAAA
AAAAAAA
Három, Az el nem fogadott emlékek,
Négy, Más személyiségeknek tartja őket,
Öt, Úgy tesz, mintha ezek más problémái lennének.
Hat, Így védi meg saját magát,
Hét, Nem osztoznak egymás emlékein,
Nyolc, Nem is tudnak egymás létezéséről,
Kilenc, Lassan az idő folytán,
Tíz, Tíz személyiséget alakított ki.
A tíz személyiség a fejemben, mind ugyan abba szeretett bele,
De nem fizetődött ki, és ez volt az ő válasza rá:
Én csupán egyetlen embert leszek képes szeretni közületek!
A szívünk, gyorsabban kezdett dobogni,
Gyorsan próbáljuk visszafogni, a pulzusunkat...
Mindig mikor, találkozom veled,
Olyan, mintha teljesen más személy lennél.
Minden alkalommal a összeszűkül a mellkasom,
És egyidejűleg, el is bűvöltél.
De, akkor is beszélnem kell erről veled,
Egy másik énednek már elmondtam.
Én csak egyetlen személyt tudok szeretni,
Csak egy személyiséget választhatok közületek...
Sok énem van azt mondod?
Miért mosolygok annyira vajon?
A tíz személyiség a fejemben, rá eszmélt végre valamire:
Hogy, mi is volt a létrejöttük, valódi oka:
Ha az egyetlen céljuk, egy szerelem elérése volt,
A sorsuk már bevégeztetett, és ezért, most,
Nevessünk még együtt majd,
Viszlát nektek,
Üdv újra,
Jó öreg, és valódi én...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése