2012. november 18., vasárnap

Megpoid Gumi - Cattleya


Tari-rari-rattara, Csak szerelmes lettem.
Igen beleszerettem egy vak lányba.
De a jobb szememet, át engedem önnek,
Így a két világ amelyet látunk, eggyé válik össze.

Tari-rari-rattara, A lány süket is volt,
Így sajnos, nem hallhatja a bájos hangomat.
Nem probléma nekem, csak vegye a bal fülem,
Öné lehet, így hallhatja majd a gyönyörű zenét.

És én majd vakon,
Énekelem meg,
A szerelmemet,
Nem akarom a mosolyát romokba dönteni...

Tari-rari-rarira,
Hadd öleljem szorosan magamhoz,
Hogy megnyugtathassam gyenge testét.
Soha többé ön nélkül,
Hadd csókoljam meg most azonnal.
Míg a lelke megpihen...

Tari-rari-rattara, Én kecses kisasszonyom,
Nincs mit tenni, csak csodálom kellemes külsejét.
A tökéletes szépség, a halhatatlan szépség,
És ez mind az öné, szinte gyűlöletes...

És a szívemet,
Oly' zűrzavarba,
Taszította bele.
Ez a mosoly az arcán, csupán méreg a számomra...

Tari-rari-rarira, Hadd táncoljunk a holdfénye alatt,
Amennyire gyenge lábai engedik.
Én majd támogatom önt, úgyhogy nem kell félnie,
Vigyázok önre, meglátja...

Tari-rari-rarira, csapdába esve a keretek közt,
Az arca örökké változatlan marad,
De én mindent megteszek,
Akár mennyi időbe is telik,
Elcsábítani a lányt a képen.

IA - realistic logical ideologist


(Valószerű, ésszerű ideológus)

A reggeli hírek, megint bolonddá tettek,
Fontosnak tűnő főcímekkel: jól ismeret fegyvernek hívott előjogok,
S, más bonyolultan hangzó szavak, egymás után.
Ilyen okos vagy? Akkor válogasd meg a szavaidat, hogy a hülyék is
megértsék,
Az elméleteimmel alátámasztott, fegyvernek nevezett előjogok, meg se hallom
amit mondanak.

Mikor ma reggel elköszöntem, az idő tájban történhetett,
Apu nagyon hülyén nézett ki, miközben épp anyut lovagolta meg.
Az a fiú aki tetteti, hogy alszik, a telefonján keresi, az úti célját,
Kétségtelen, hogy nem tartozom sehová sem!

Ki ez az idióta akinek a képét a tükörben látom?

A szívem gyanakvással fertőzte meg,
A világ miatt magányos logikám, egyedül.
Igen, mindig megpróbálom a legjobbat kihozni magamból.
Fogd be!
Ne járasd a pofád.
Nőjj inkább fel és légy a világ számára hasznos.

Még mikor alszom, is folytatják, gúnyosan mosolyognak és ki nevetnek,
Mindenki ellenség körülöttem, sértéseik sortüzével csinálnak belőlem hülyét,
Ilyen okos vagy? Akkor válogasd meg a szavaidat, hogy a hülyék is
megértsék,
Nincs senki aki utat mutathatna? S, ha igen mond meg, mi vár, mi vár rám?

Nem jó érzés olyan embernek lenni, aki, csak az öröm megtalálásának él?
Önelégülten mosolygok a gondolaton.
Én olyan vagyok mint a lég, itt vagyok, de mintha még se lennék.
Milyen szomorú... hogy én nem is létezek.

A szívem gyanakvással fertőzte meg,
A világ miatt magányos logikám, egyedül.
A csodálkozó logikám és az emlékeim miatt
A múltból hazugságot gyártottam, tudod mert...

Mindig mindenki szívében a hős voltam,
Még ha tudom ez hazugság is.
Ez csak egy álom, így nem lehet probléma, nem?

2012. szeptember 27., csütörtök

Megpoid Gumi - Coward Mont Blanc


(Legjobb barátnőmnek ajánlva és fordítva :3 Mert az ő kedvence <3)

Ha szavakba kéne foglalnom, kifejezni az érzéseim,
Én szerettelek, de nehézzé vált, tényleg ennyi lenne az egész?

Melyikünk volt az, akit szerettek? Ennyi idő után, sem jöttem rá...
Eltűnt és láthatatlanná vált,
Habár, még mindig érzem, hogy itt van.

Ha teljesen elfelejteném, a tükörkép megszűnne.

Tényleg rendben van így.
Nemet gondolok, de,
Még mindig gyenge vagyok kimondani.
A megállapodásunk ellenére, én megint bajt keverek, és beléd szerettem.

Ha szavakba kéne foglalnom, kifejezni az érzéseim,
Én szerettelek, de nehézzé vált, tényleg ennyi lenne az egész?

Melyikünk volt az, akit szerettek? Ennyi idő után, sem jöttem rá...
Eltűnt és láthatatlanná vált,
Habár, még mindig érzem, hogy itt van.

Érzéketlenül, nem hallanám, ezt az égető belső hangot.

Tényleg rendben van így.
Nem térhetek vissza,
Én is tiszta szívemből rettegek.

A Mont Blanc édes íze,
Megint magához hív,
Mezítláb akarok, belemerülni.

Így igaz még itt vagyunk,
És egyszer majd eltűnünk.
És akkor nem mondhatom el többé,
Neked az igazat.

"Ha meghalnál, minden rendbe jönne, most azonnal."

Tényleg rendben van így.
Nemet gondolok, de,
Még mindig gyenge vagyok kimondani.
A megállapodásunk ellenére, én megint bajt keverek, és beléd szerettem.

Tényleg rendben van így,
Most már ezt gondolom.
De titkon kívánom, hogy hazugság legyen.
Mindennek eredményeként, még mindig csak egy gyenge,
És egy gyáva Mont Blanc vagyok.
Ezért...

Megint benne vagy és a kör folytatódik,
Levegőért kapkodok, és válaszolni próbálok.

2012. augusztus 29., szerda

Hatsune Miku - Carol


Ez egy robot?!

Mindig csak téged figyellek és, csak téged nézlek,
Nélküled, képtelen lennék az életre is.
Bármit megtennék érted, amit valaha kérnél,
És ezért nem értem; Miért nem fordulsz meg és veszel észre végre?
Hidd el, én mindig melletted leszek, csak miattad, örökké,
Mert én vagyok az egyetlen, aki szabadon nézhet téged.

Szeretlek, csak téged, örökké és tovább,
És azt akarom, hogy csak engem nézz.
Szeretlek, úgyis az enyém vagy,
És örökké veled leszek.

Már a magányos éjszakák sem, okoznak problémát,
Ha csak rád gondolok, ennyitől, sokkal boldogabb leszek.
Elmennék bárhova, hogyha érted és veled tenném,
És ezért nem értem; ki az a lány aki mindig csak veled van?
Azt akarom, hogy csak engem nézz, én legyek az első számú,
Nagyon tévedsz, hogy ha azt hiszed, bárki ellen veszíthetek.

Ugye én vagyok az, első számú neked,
Nem hagyom senkinek, hogy az övé legyél.
Én vagyok egyedül, aki tényleg megért,
Pont azért, mert mindig téged figyeltelek.

Kihívás elé állítom magam, egy nagyon fontos lépéssel,
Örökké együtt leszünk végre , ha ő végleg eltűnik?
Kérlek tűnj el, ne kerülj az utamba,
Valaki olyanra, mint rád nincs szükség, szeretsz ugye?
Mond, hogy igen, te is viszont.
Igen, miért? Mond el és mosolyogj rám.

2012. augusztus 26., vasárnap

Megpoid Gumi - Ten faced

Eleinte egy félénk lány voltam,
De szerelmes lettem és elzártam az érzelmeimet.
Új személyiségeket hoztam létre magamból,
És az érzéseim váltakozni kezdtek...

AAAAAAA
AAAAAAA

Három, Az el nem fogadott emlékek,
Négy, Más személyiségeknek tartja őket,
Öt, Úgy tesz, mintha ezek más problémái lennének.
Hat, Így védi meg saját magát,
Hét, Nem osztoznak egymás emlékein,
Nyolc, Nem is tudnak egymás létezéséről,
Kilenc, Lassan az idő folytán,
Tíz, Tíz személyiséget alakított ki.

A tíz személyiség a fejemben, mind ugyan abba szeretett bele,
De nem fizetődött ki, és ez volt az ő válasza rá:
Én csupán egyetlen embert leszek képes szeretni közületek!
A szívünk, gyorsabban kezdett dobogni,
Gyorsan próbáljuk visszafogni, a pulzusunkat...

Mindig mikor, találkozom veled,
Olyan, mintha teljesen más személy lennél.
Minden alkalommal a összeszűkül a mellkasom,
És egyidejűleg, el is bűvöltél.

De, akkor is beszélnem kell erről veled,
Egy másik énednek már elmondtam.
Én csak egyetlen személyt tudok szeretni,
Csak egy személyiséget választhatok közületek...

Sok énem van azt mondod?
Miért mosolygok annyira vajon?

A tíz személyiség a fejemben, rá eszmélt végre valamire:
Hogy, mi is volt a létrejöttük, valódi oka:
Ha az egyetlen céljuk, egy szerelem elérése volt,
A sorsuk már bevégeztetett, és ezért, most,
Nevessünk még együtt majd,
Viszlát nektek,
Üdv újra,
Jó öreg, és valódi én...

2012. augusztus 18., szombat

Hatsune Miku - Stargazer

Ahogy, az égre felnéztem, a felhők sodródtak,
Én csak próbáltam, elkapni a csillagokat.
Tudtam nem érem el, így csak hagytam,
S, most meg kerüli a földet.

Egy párhuzamos,
Világban voltam álmomban.
Mindig azt mondtam, hogy,
Nem találom meg.

Gyerünk együtt,
Gyűjtsünk össze ezernyi dallamot.
És rakjuk össze egy dalba.

Igen, látom már,
A világot mélyen a szemeidben.
A szél hátán viszi a zenét és,
Én számolom a dallamokat.

A hulló csillagokat kísértem,
És rájöttem miért vagyok itt,
Csillag vizsgáló*

A ragyogó napfény, és a zene hangja,
Még mindig, nem értem amit minap mondtál.
A dal mely összeköt, eltűnik az égen.
Itt várok amíg a hangom elér majd.

Ezt az érzést, szorosan magamhoz ölelem,
A hangom visszhangzik a térben,
Az eljövő időről ábrándozom.

A világ a szemeim előtt áll,
Egyik napról a másikra, mindig,
Itt állok majd melletted,

Intek a hulló csillagoknak.
Úgy döntöttem végleg, itt maradok.
Csillag vizsgáló*

*Személy és nem torony :D

2012. július 16., hétfő

Kagamine Len&Megpoid Gumi - Ah, it's a wonderful cat life

Milyen édes fiatal hölgyet látok itt,
Bundája imádni való fehér és tökéletes.
Egy ilyen csodálatos holdfényes éjszaka,
Mond miért nem játszunk együtt egy kicsit?

Minden macskának egy élete van,
Úgy kell élned, hogy semmit ne bánj meg.
Mond csak nem téphetném darabokra,
Fogaimmal a nyakörvedet?


Kóborolni a legjobb, nyaú-nyaú-nyaú,
Halat csenni és galambokat üldözni.
Nappal míg az emberek dolgoznak,
A tetőről figyelni, majd egy jót szunyókálni.


Szabad lehetsz végre, nyaú-nyaú-nyaú,
Hadd mutassam be néhány kedves barátom.
És most nyisd csak ki az ablakot,
És ugorj ki velem!

Milyen önfejű, a kóbor macska úr,
Kinek a szemei a sötétben villognak.
Elég jó a meggyőző képességed, de
Nem vagyok egy buta és naiv lány.


Minden macskának egy élete van,
Ezért vagyok elővigyázatos.
A nyakörvem márkájának értékét,
Csodálkoznék ha megérthetnéd.


Előkelőnek lenni, nyaú-nyaú-nyaú,
Csodás ebédet fogyasztani egy pihe-puha ágyon.
Habár kinem álhatom ha vizes vagyok,
Minden nap egy alapos fürdőt veszek.


Velem ellentétben, nyaú-nyaú-nyaú,
Van bárki aki rád is vigyáz?
Holnap talán egy autó üt el,
De az is lehet, hogy nem.

A makacsságod is nagyon imádnivaló,
Egyre csak jobban, beléd szeretek azt hiszem,
Oh, milyen őszinte vagy, de ezzel a hozzáállással,
Soha nem kapod meg a szívem.


Az az én álmom, nyaú-nyaú-nyaú,
Hogy egy nap elhagyom végre ezt a várost.
És egy messzi északi országba utazok,
Hogy saját szememmel láthassam a sarki-fényt.


Hogy ha te is, nyaú-nyaú-nyaú,
Ott lehetnél velem, csodálatos lenne.
De úgytűnik ez sose válhat valóra,

Az én életmódom, nyaú-nyaú-nyaú,
Nem változtathatom meg ennyire könnyedén.
Az a lány aki tart, egyedül él,
Egyszerűen nem hagyhatom el.


A mondatom közepén, nyaú-nyaú-nyaú,
Már is elmennél? Hé, várj!
Ugye holnap is eltudnál jönni?
Megvárlak, ígérem...

2012. július 1., vasárnap

Hagane Miku - Marionette


Közelítettél, azt mondtad szeretsz, és szorosan magadhoz öleltél.
Mint egy csoda, a világ újból fényesen ragyogott,
Válaszoltam a reményre és feláldoztam mindent.

A nevető, éneklő és táncoló marionettet,
Azt montad őt akarod, de hol ez az éned most?
Húz, Húz - a gyenge szálak magukkal rántanak,
S, az illúziódat csókolom csupán.

Ölelj, ölelj-ölelj míg össze nem török,
S, ha összetörtem végleg eldobhatsz.
Hazugságaid közt ingadozva, nincs mit mondanod.
A melegséged sincsen többé már itt.

Nekem akinek nem volt már többé miért élnem,
Megmutattad mi az élvezet, boldogság és remény.
A fekete felhők melyek elfedtek eltüntek végre,
A felhős szemem visszatükrözte a fény reszketését.

A szerelemtől elnyomott marionettet akartad,
Azt montad őt akarod, de hol ez az éned most?
Érzem a meleged a hosszú szálakon át,
Eggyé akarok válni veled.

Húzz csak, húzz csak - húzz míg össze nem török,
Érezni akarom a jelenlétedet.
Nem látom a hazugság áztatta arcod,
Nem emlékszem a mosolyodra sem.

A szomorúság lassan elfalaz,
Túlárad érted a szeretet és az utálat.

A nevető, éneklő és táncoló marionettet,
Azt montad őt akarod, de hol ez az éned most?
Húz, Húz - a gyenge szálak magukkal rántanak,
Az illúziódon függök csupán.

Ölelj, ölelj -ölelj míg össze nem török,
S, ha összetörtem végleg eldobhatsz.
Hazugságaid közt ingadozva, nincs mit mondanod.
A hangod sincsen többé már itt.

2012. május 28., hétfő

Hatsune Miku - Strobe Last


Mond csak, nem vetted még észre?
A saját utamat járom, amelyben igazán bízom,
Gyerünk, újra.

Így van.
Megértettem végre.
Még mindig csak itt vagyok,
Megkéne próbálnom elindulni?
A távoli időbe.

Nézd csak,
Amit éreztél az csupán,
A saját szíved volt, a fájdalomtól felkavarodva.
Gyerünk, te jössz.

És most,
Mikor éppen mosolyogtál.
A te mocskos szíved és én együtt lélegeztünk,
És éppen ennyi volt.

Ha valahogyan szavakba foglalhatnád, egy élet minden egyes percét,
Úgy érezném, hogy van értelme tovább élnem, csak hogy mindenhol ott hagyjam
szavaim.

Ha valahogyan szavakba foglalhatnád, egy élet minden egyes percét,
Úgy érezném, hogy van értelme tovább élnem, csak hogy mindenhol ott hagyjam
szavaim.

Mikor kikapcsolok és nem leszek többé itt,
Nem leszek képes szavakba foglalni.
De amit megtehetek, hogy mosolyra fakasztalak,
Ez a mi dalunk és válaszunk egyben.

Hatsune Miku - 690000000


Halló?

A telefon tárcsájában ragadtam miután megérintettem,
Nevettem a csíntalan, suttogó szavakon,
Miután meghallgattam az automata válaszát,
Csak a fejemet fogtam. Az én nevem "Isten"

Emberek hangja, amit hallottam,
Álmok, remények, panaszok.
Az emberek hangja, bántja a fülem,
Nem akarom hallani már.

Az én hangom nem éri el őket,
De eltűröm, egyedül, örökké.
Az én hangom nem érdekel senkit,
De a telefon csak csöng.

Örültem az előzékeny bólintásnak,
De az ötlet vége, csak értelmetlen vicc volt.
Az ember megállt az elmélkedés előtt: "Te érted ezt?"
A teremtmény kedvéért, meghallgattam a hangodat.

Nem értettem meg, a szavaidat, melyeket csak elejtettél,
Az ismétlődő, reménytelejes hangod irányt változtatott .

A szavak melyeket csak elejtettek, nekem szánták,
Nem bíznak már meg bennem. Majd letetted a telefont.

A 6,9 milliárd automatikus válasz percenként,
Örökkön-örökké a lelkemet zaklatja majd.
A 6,9 milliárd automatikus válasz percenként,
Örökkkön-örökké visszahangzik majd a fejemben.

Halló?

2012. május 13., vasárnap

Kagamine Len&Rin - Like-dislike


Szeretet-utálat
Szeretlek-és nem, nem tudom, utállak,
Szeretlek-nincs más lehetőség, szeretlek!
Nem tudom, hogy talán szeretlek-e vagy sem.
Szeretlek és nem.
héééé
mooo
A franc! Folyton itt kavarog a fejemben,
Ennek a srácnak a vallomása.
Szeretem-utálom, nincsen köztes állapot?
Kényszerítenek a választásra.
Jó! A válasz már el is van döntve.
Házasság! Így igaz, tökéletes jövő.
Igen, egy fákkal ölelt kis helyen akarok élni!
És akarok vagy 3 gyereket.
De, de várj már miért?
Még csak 14 évesek vagyunk... azt tudod, ugye?
Mintha járnánk...Szeretlek, Figyelj már te hülye!
Nincs semmi védelmed, tele vagy gyenge pontokkal.
Mmmma
Szeretni akarlak, pihe-puhán
Mosolyogtam az igazgató beszédén,
A tejből és a pandából fehér medve lett.
A világ olyan eleven.
Szeretlek vagy nem, nem tudom,
Utállak vagy szeretlek.
Itt! Eh!?
Szeretnéd, ha megvenném neked a szivárvány kvarcot,
Láttam hazafelé menet ahogy bámultad,
Az iskola utcájának másik oldalán, de ne aggódj miatta.
Tényeg?! Nem igazán vagy az én típusom.
Ezért reagálok ennyire furán?
Értem, szóval megtaláltam a kedves oldaladat,
Reszketek és izgatott vagyok.
De még ha gyengéd is vagyok, lassan bölcs férfivá válok.
Kétségtelen! Biztos? Ilyen nagyon szeretlek.
Nincs semmi probléma, bízz csak meg bennem.
Gyerünk.
Feltüzelted a lángomat, reszket és reszket.
Egyre magasabbra nő, kész gyújtogatás,
"Szeretlek" Nem vagyok benne biztos,
De valószínűleg ez a válasz.
Nem - Úgy érzem elöntenek a színek,
Megértettem a kedvességed.
Egy kicsit perverz vagy , de a szerelem színekkel önt el...
Szeretni akarlak, szikráz-szikrázik,
A panda is elaludt, unalmas,
A szerelem idézte meg, és azóta neveljük, hogy vizet adtunk neki.
Két végzetes ember egy időben szereti egymást, ahogy a sajt összefonódik.
Az utálatnak két oldala van. Mostantól kezdve, szeretjük egymást!
Héééé, moooo
Megértettem a szerelmet – szeretlek
Szeretlek-nincs más lehetőség, szeretlek!
A szeretet, utálat, végtelen.
Parararara
Szeretlek és nem.

2012. május 12., szombat

Hatsune Miku - Take it easy

Csak lazán, csak lazán, csak lazán, csak lazán,

Nincsen elég időm, nincsen elég pénzem,
Nincsen elég tervem. A szokásos, a szokásos.
Nincsen elég ruhám, nincsen elég kajám,
Nincsen időm aludni. A szokásos, a szokásos,

Gyerünk, vedd csak lazán,
Gyerünk vedd csak lazán, oké?
Gyerünk vedd csak lazán, vedd csak lazán, vedd csak lazán, jó?


Gyerünk, vedd csak lazán,
Gyerünk vedd csak lazán, oké?
Gyerünk vedd csak lazán, vedd csak lazán, vedd csak lazán, jó?

Nem tanulok eleget, nem gyakorlok eleget
Nem fektetek bele eleget. A szokásos, a szokásos.
Nem érdekel eléggé, nem vagyok elszánt eléggé,
Nem koncentrálok eléggé. A szokásos, a szokásos.

Gyerünk, vedd csak lazán,
Gyerünk vedd csak lazán, oké?
Gyerünk vedd csak lazán, vedd csak lazán, vedd csak lazán, jó?

Gyerünk, vedd csak lazán,
Gyerünk vedd csak lazán, oké?
Gyerünk vedd csak lazán, vedd csak lazán, vedd csak lazán, jó?

Gyerünk, vedd csak lazán,
Gyerünk vedd csak lazán, oké?
Gyerünk vedd csak lazán, vedd csak lazán, vedd csak lazán, jó?

Gyerünk, vedd csak lazán,
Gyerünk vedd csak lazán, oké?
Gyerünk vedd csak lazán, vedd csak lazán, vedd csak lazán, jó?

Hatsune Miku - Torinoko city

Ott ahol az egy és a nulla találkozik,
Van egy érteltenségekkel teli párbeszéd.
Mond csak, mi is pontosan a neved?
Válaszolj tíz betűnél kevesebbel.

Ott ahol a múlt és a jövő találkozik,
Teljesen elvesztem, nincs meg a jó irány.
Mond csak miért is létezel valójában?
Válaszolj száz betűnél kevesebbel.

Az éjszaka gyorsabban tör hajnalba mint kéne,
Egyáltalán nem találja az egyensúlyát.

Egyedül maradtam valahol, nem is tudom,
Egy csendes világban, egy kitalált világban.
Ha a sérült gyümölcsöt mindenki csak félredobja,
Nincs szükségem senkire, egyedül is megvagyok.

Ott ahol a nappal és éjszaka találkozik,
Van valaki akit nem vagyok képes látni,
Mond csak, mi is pontosan az én nevem?
Válaszolj tíz betűnél kevesebbel.

Ott ahol az igazság és hazugság találkozik,
Van egy nehéz érzés, melytől nem kapok levegőt.
Mond csak, miért is létezek valójában?
Válaszolj száz betűnél kevesebbel.

Szeretet, utálat, szeretet, utálat ismétlődik,
Erre a kifáradt szívre, nincsen szükségem.

Az idő mindig magától fog telni,
Hagyd a világot minden percben széjjelebb esni.
Ez az eltorzult táj, választ rejt magában,
De nincsen rá szükségem, jó nekem a hazugság.

Egyedül maradtam valahol, nem is tudom,
Egy csendes világban, egy kitalált világban.
Ha a sérült gyümölcsöt mindenki csak félredobja,
Egyedül nem vagyok képes semmire, kell, hogy mellettem legyél.

Hatsune Miku - Leave in summer, yet you're in my fluffoughts

"A nyárnak vége, máris a *bolyhondolataimba jársz."

Az esős évszak éppen csak, átsuhant a színtiszta égen,
Bámulok és *bolyhondolkodok.
Már biztos vagyok benne, hogy olyan messzire mentél,
Tőlem, mint ezek a felhők...

Aztán eszembe jutott amit egyszer mondtál:
A tél nagyon szép, de a nyarat rühellem...

Minden alkalommal mikor szerelmesen gondolsz rám nagyon szenvedsz,
És én is így vagyok ezzel.
Egy el nem múló érzés, a veszteségtől való félelem,
Pont mint a sündisznó dilemmája!
Hát viszlát!

A skarlát vörös évszak, épp átsuhan a derült égen,
Belefújva a fagyos szélbe.
Még mindig...
Úgy érzem, hogy a veled töltött,
Napok soha nem térnek vissza, beletörődtem a sorsomba

Aztán visszajöttél és azt mondtad:
Társat keresel a fagyos éjszakákra...

A magányos, fagyos időkben mindig együtt voltunk,
Igen, te is jól tudod.
Most a második nyár közeledtével,
Biztos vagyok benne, megismételjük a múlt hibáját.

Az érted érzett szerelmem örökké fog tartani,
A melegséged bonyodalmai ellenére.
Azért jöttem, hogy megértsem, az érzéseidet.
Ez egy csak-téli szerelem, a forró éjszakákra mikor nem tudsz aludni...

A magányos, fagyos időkben mindig együtt voltunk,
Igen, te is jól tudod.
Most egy újabb nyár közeledtével,
Készek vagyunk újra elkövetni a hibánkat...

Minden alkalommal mikor szerelmesen gondolsz rám nagyon szenvedsz,
És én is így vagyok ezzel.
De, lesz olyan valaha, hogy csupaszon állunk majd egymás előtt? Biztos vagyok
benne!

A-R-P-K (alpaka)

*Mindkét szó egy szójáték, a bolyhosság és a gondolat,gondolkozás szavakból, mivel alpakákról szól a dal!

Hatsune Miku - Paradaise Meisekimu


Áh, én álmos, én álmos, az én álmos fejem,
Még egy kicsit egyedül akarok lenni,
Keresek egy kényelmes, meleg helyet távol az emberek pillantásaitól.

Az álomnak amelyet az előbb álmodtam, nézd csak, nézd csak, de szép színe volt.
Olyannyira, hogy már csak sírni akarok, ezért van, ezért van hogy aludnék még.
Az álomba amelyet az előbb álmodtam, nézd csak, nézd csak volt egy gyönyörű dal.
Az egészet hallani akarom és ezért, még mindig, még mindig aludni akarok.

Áh, én álmos, én álmos, az én álmos fejem,
Még egy kicsit egyedül akarok lenni,
Keresek egy kényelmes, meleg helyet távol az emberek pillantásaitól.

Az álomba amelyet az előbb álmodtam, nézd csak, nézd csak szépia szín az ég,
Az álomba amelyet az előbb álmodtam, nézd csak, nézd csak volt egy békés szoba.

Áh, én álmos, én álmos, az én álmos testem,
Örökké csak aludni akarok,
Hátrahagyom a szeretteim és a fontos dolgaim, távol az emberek pillantásaitól.

A múlt béli bűneim és boldogságom, minden a kivánságom szerint lesz,
Holnap és akár még száz évig is, ez a tökéletes álom.

Áh, míg alszom, míg aszom, míg alszom a valódi álmaim elveszítem,
Majd, az álmosságomban csak egy teljesen üres hely marad, az én paradicsomom.

Áh, én álmos, én álmos, az én álmos fejem,
Még egy kicsit egyedül akarok lenni,
Keresek egy kényelmes, meleg helyet távol az emberek pillantásaitól.

Az álmomon kívül, amit most álmodtam, nézd csak, nézd csak, de szépek a színek,
Az álmomon kívül, amit most álmodtam, nézd csak, nézd csak, de szépen szól e dal.